Na ilyen nem volt. Rangot nem adott az összecsapás, maximum látleletet vagy helyzetképet. Márpedig az a helyzet, hogy nincs helyzet, azaz maradt minden a régiben: a Wolves a király, utána valahol a kanyarban van egy hármas (Cowboys, Tigers, Sharks-utóbbi feltételezés), majd jönnek a többiek valahol a törzsfejlődés korábbi szakaszában.
Nincs mit szépíteni rajta, elverték a tehenészeket egy sima, egyoldalú meccsen. Persze ezt csak azok látták, akik ott voltak, illetve kitaláltak.
Sikerült összeszednem egy nagyobb amerikai turistacsoportot a Népligetnél, akik ott tébláboltak szerencsétlenül a villamosmegállóban és fogalmuk se volt merre menjenek. Ezúton üzenem annak a kedves focirajongónak, aki kihívta a csoporttársait, hogy legközelebb adjon útbaigazítást is, mert a susnyáson túli világ nem mindig elképzelhető egy külföldinek.
Azt hittem lesz valami rangja, presztízse az összecsapásnak, ami a külsőségben is megjelenik, csalódni kellett, maradt a minimal-art, a helyi kalandjátékkal. Kalandjátékon azt értem, hogy mindenki csak a saját felelősségére ülhetett fel a lelátóra, amely olyan állapotban volt, mintha a jó öreg 6-3 óta ott állna egy helyben. Leszakadt ülések, valahol egész sorokban egy ülőhely sincs, beszakadó közlekedőlécek, remek élmény egy kalandparkban, meccsnézésre viszont nem alkalmas (ha csak nem hoztunk széket magunkkal, vagy vállalva a felelősséget esetleg leszakadunk mondjuk egy komplett falember sorral a környezetünkben).
Igen tudom, hogy a Wolves hazai pályájáról írt legutóbbi szösszenetet páran mellre szívták, de hát kérem szépen ott a hazai bajnok hazai meccséről volt szó, itt pedig egy nemzetközi porondon is vitézkedő -papíron bajnoki címre törő- csapatról, aki ráadásul A Mérkőzést rendezte.
Amelynek elviekben etalonnak és stabil mérőpontnak kellene hogy megfeleljen.
Igaz amióta használjuk a nullát, az origo is ilyen mérőpont, ahhoz is lehet viszonyítani, ez egy szubjektív dolog, de az a tény, miszerint sem külsőségekben, sem környezetben nem lehetett felfedezni olyan elemeket, amitől ez a meccs kiemelte volna a többi közül csak azt mutatja, hogy egy volt a sok amatőr mérkőzés közül. Jobb híjján fel lehetett találni a mexikói hullámzás mintájára a népligeti hullámzást, ahol a lelátón (saját felelősségre) helyet foglaló falemberek mozgása automatikus hullámzást indított el a környékbeli nézők között.
Más izgalom nem nagyon volt. Se félidőben, se később. Nem változott semmi az erőviszonyokat illetően, max a karaván halad tovább...Ment a meccs és a Csontdaráló c. film jutott az eszembe. Nem csak azért mert abban is egy kék-fehér csapat küzdött (és kapott ki) egy piros-feketétől, hanem inkább a látottak alapján. A vendégek bedarálták a hazaiakat.
Aki pedig ki akar menni a hazai döntőre, amelynek jó eséllyel e két csapat lesz újra a résztvevője, az csak saját felelősségre tegye a látottak és eredmények ismeretében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése