2010. augusztus 19., csütörtök

Becsengetés

Bármilyen furcsán hangzik is, de lassan véget ér a nyár és jön a nyugger nyár meg persze a vájtszemű olvasóknak maga az édes élet, azaz az NFL.

Emellett jön a suli is, és most itt nem is az általános vagy középiskolára gondolok, hanem a felsőoktatás nevű gólemre, ahol lassan már nincs olyan város idehaza, ahol ne lenne minimum főiskola (vagy persze egyetem).

Itt el is értünk egy témához, egy kicsit eszembe is jut egy régi terv/álom, amely valami pszichedelikus roham keretében vizionált itt Szittyaföldön mindenféle egyetemi futball modellt vagy kapcsolatot, oszt sok minden nem történt. Na jó annyi mindenképp, hogy idén a szegedi HÖOK SE mint tag kilépett a szövetségből.

Ennek ellenére nézzünk csak a térképre és tegyük mellé hol vannak gazdasági egyetemek/főiskolák és hol vannak a csapatok. Zalaegerszegtől (PSZF) Békéscsabáig ott vannak az oskolák, ahol jó magyar adóforintért oktatják a gazdaság csínját-bínját, hívhatjuk/csúfolhatjuk menedzsmentnek is adott tárgy esetében, de arra mindenképp érdemes figyelni hogy adott témakör esetében külön tanszék foglalkozik a nebulókkal docenstől a tanársegédig, jobb esetben külsős gyakorlati előadókkal színezve a lehetőségeket.

Hogy is jön ez ide? Először is ezek a helyeket tudós művelt úrifők -akár csokornyakkendő nélkül- tudásközpontoknak szokták hívni, ha másért nem, de mindenképp van egy elméleti tudás amelyet jó esetben gyakorlati tapasztalat is kiegészít. Emellett jó esély van kapcsolati tőkére is, hátha valami nem várt bingóesemény is bekövetkezhet.

Marketing, szervezés, pénzügyek, logisztika, nemzetközi kapcsolatok, igazából a sor végtelen és csak adott csapat fantáziája lehet a határ, kinek mi juthat eszébe arról, hogy esetleg egy adott szürkeagyállományból mit tud ilyen-olyan formában hasznosítani.

Mert ha adottak ezek a helyszínek, mellette pedig láthatóan problémás minden háttértevékenység megoldása/fejlesztése a csapatok többségénél, akkor adódik a kérdés, miért nem tapogatózik bárki is e helyeken? Vagy igen?

Tanszékről tanszékre, nem az utcáról beesve hanem szépen időben előre bejelentkezve nyakkendőt felkötve leülni a tanszékvezetővel és átbeszélni a lehetőségeket nagyjából egy óra alatt. Mire van szükség. Mert körülbelül egy óra alatt át is lehet beszélni milyen formában lehet esetleg segítséget kapni, kooperálni vagy egyéb olyan közös tényezőt kitalálni ami mindkét félnek előnyös lehet.

A csapatok esetében nyilván nem kell ecsetelni ezt mit lehet profitálni ebből (és itt nem a féléves jegyekre és nem nyárimunkás alkalmazásokra gondolok, habár utóbbit el lehet képzelni, nyilván ha valaki elég tökös hozzá hogy követeljen is).

Hogy van-e haszna ennek a lehetőségnek? Szerintem van.
Hogy van-e vesztenivalója bárkinek is? Maximum a ráfordított idő.

Még nincs tanév, viszont lassan elindul az élet és még a "csúcsforgalom" előtt le lehetne csapni erre a lehetőségre, amely talán nem csak egy tanév erejéig, hanem több évig is fel tud állítani egy jól működő támogatási modellt.

Nem beszélve arról, hogy gólyatáborból mindig jó toborozni újoncokat :)

Nagyon kíváncsi lennék hogy keresett-e valaki már ilyen kooperációt bárhol is és milyen eredménnyel járt. Minden pozitív példa csak útmutató lehetne másoknak hogy milyen formában vagy milyen keretek között lehet kihasználni a helyi erőforrásokat. Best practice, ahogy az angolszászok mondják.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése