Ma
tisztújító közgyűlés van, aminek igazából még tétje is lehetne, de a helyzet az, hogy a "rulettasztal" körül a jelek szerint senki sem tett meg semmit, vagy csak a nullára.
Azaz úgy tűnik, tétnélküliség és változatlanság jellemzi a helyzetet, ami lehetne jó is, ha minden épülne és szépülne: ezt nem tisztem eldönteni, maximum privát véleményem van a dolgokról, amely vagy egybecseng másokéval, vagy nem. Ez pedig a szubjektivitás ereje.
Hogy nincs (publikus) jelölt az elnöki vagy alelnöki pozíciókra (a meglévők mellett), azt szomorúnak tartom: mindez jelentheti azt hogy:
-
ad1: a szavazásban jogosult tagságot nem érdekli kik állnak a kormánynál
-
ad2: a szavazásban jogosult tagság nem tud egy kompetens jelöltet alternatívaként állítani legalább egy megmérettetés erejéig, hogy minimum 2 elképzelést meghallgassanak a jövőt tekintve
-
ad3: a szavazásban jogosult tagságnak nincs jövőképe olyan szempontból, mit is vár el a vezetőségtől
-
ad4: az elért eredményekkel és tendenciákkal elégedett mindenki
-
ad5: az ismertetett jövőkép reális és felöleli mindazt amit a tagság is elvár.
Nyilván vannak és lehetnek háttéralkuk, megegyezések a jövőt illetően, ez természetes dolog, nincs benne kivetnivaló: erre utalnak a lavinaszerű csereberélések a számos bizottságban meg mindenféle alibi tisztségekben. Új arcok, új emberek, a pakli meg van keverve, lehet hogy bekeverve, cél a régi mondás, miszerint
a kutya ugat, a karaván halad. Ha azt nézzük hogy kell a stabilitás, ez jól is van.
Egy időszakot is zár a hazai sport, mégpedig az
első 5 évet, így érdemesebb a dolgokat
tendenciában, illetve változásokban nézni: honnan indult és hová jutott. Ne felejtsük mellette azt sem, hogy mi is volt az eredeti cél, abból mi valósult meg.
De a legfontosabb -véleményem szerint- tényező a
prosperitás: abból a szempontból, hogy van-e a szépen hangzó mondatok és hangzatos tervek mögött olyan potenciál, ami hihető és ami megvalósítható. Azt szokták mondani hogy
az elmélet halála a gyakorlat: minden elképzelés és terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle. És itt nem csak a papíron történő kipipálásra gondolok, hanem arra, hogy adott cselekvés, elem szervesen és hasznosan beépül ebbe a gépezetbe, hatékonyabbá teszi a szervezetet, ismertebbé a focit vagy akár csak könnyebbé a napi rutint ami a feladatokat illeti.
Nézzünk pár trendet a teljesség igénye nélkül:A "hőskor"Az első bajnokságban 4 csapat indult, a Nagykanizsa azóta megszűnt, a Győr idén már nem indult a bajnokságban, a Debrecen alapjaira esett szét, ahonnan újra kezdhet mindent. Összességében a Farkasok maradtak meg a hazai vizeken, igaz itt az elmúlt évben voltak olyan zivataros momentumok, ami miatt szintén van ok arra, hogy a bundájukat nyalogassák. 2005 óta 5 év telt el.
A 2006-os második Bowl alatt 8 csapat lépett pályára, újfiúként csatlakozott az Eger, a Szolnok, a Zalaegerszeg és a Black Knights. Utóbbi azóta egyfajta főnixet játszva évről évre átalakult, jelenleg Titansként élve egy év után tudott újra mérkőzést nyerni. Közös ismertetőjel az ex-BK-nak az Egerrel és Szolnokkal a folyamatos létszámgond amelyet 5 év alatt sem sikerült megoldani. A negyedik újonc, a Zala idén szintén nem szerepelt a kiírásban...
Hol tart ma ez a kezdőnyolcas?A nézőszámEgy Wolves meccsre még nagyjából 600-700 ember volt kíváncsi, amúgy nagyságrendben 400-500 ember volt egy vidéki meccsen. A döntőt 1800 ember nézte végig. Akkor még mindenki azt hitte, ezek a nézőszámok csak a kezdet...
Hol tart ma ez a nézőszám?RendezésekNormális stadionok, rengeteg alternativ programmal (zenekar, emlékszem vurslira) olyan igazi hangulatfelelősökkel, akik igyekeztek a nagyérdeműt feltüzelni, szórakoztatni.
Hol tart ez ma? A fővárosban továbbra sincs stabilan megoldott pályalehetőség, az eltelt időszakban nem sikerült egy kimondottan amerikai futball pályát létrehozni. Egyre több vidéki csapat nem képes hazai rendezést megoldani otthoni környezetben, emiatt vidéki kisfalusi libalegelős megoldások jönnek szóba. A meccsrendezéshez tartozó körítések leestek az alapszintre: egy speaker+egy hangosító kombinációra, ha van helyi cheerke csapat, akkor szünetben van egy 5 perces bemutató. Egyre több mérkőzés van megtartva olyan edzőpálya környezetben, ahol külön fakultatív program az árnyék vagy ülőhely keresése.Statisztikák, adatokAz elején is döcögött, de legalább volt. A mai napig vissza lehet olvasni a neten (is!) az első évek meccseinek statisztikáit, ki mit alkotott, hogy alakultak a mérkőzések.
Meg tudod mondani ki az all-time legtöbbet futott RB Magyaroszágon? Ki passzolta a legtöbb yardot és ki futotta a legtöbb TD-t? Ki lépte át a 10,000 yardos álomhatárt? Kötelező a programhasználat, van biztos, van minden csak egy dolog nincs: értelme.Amennyiben ha a statisztika elengedhetetlen velejárója a focinak, miért hagyjuk hogy egy meghatározó elemet kidobjunk az ablakon?Média, ismertségVolt a Sport1, majd ugye jött a Sporklubos Sas András féle förmedvény. Utóbbi szerencsére valamikor vasárnap/szombat hajnalban, hogy ne legyen látható. A Bowl-ok még valamennyire reklámozva voltak.
Nincs ismertség, a csapatok egyéni szocproblémája minden. A sportág azt az ingerküszöböt sem viszi át jelenleg, hogy a kimondottan sporttal foglalkozó hírportálok, újságok legalább egy poszt erejéig beszámoljanak arról, hogy elindult a bajnokság. A televíziós megjelenés teljesen megszűnt, a legtöbb ami ehhez kapcsolható, az annyi, hogy téli-őszi NFL meccsek alatt néha említésre kerül a hazai foci a Faragó-Kovács duótól. Érdemes rákeresni mindenkinek az amerikai futball kifejezésre Nemzeti Sport oldalán és megnézni mikori az utolsó hír.Úgy tűnik totál nincs akár hírértéke sem egy idén már hatodik évébe lépett sportnak.Erősorrend, kiegyensúlyozottságKezdetben vala a Sharks-Wolves-Gladiators trió, alapban ugye arról szólt a bajnokság, hogy ki játszik döntőt a Farkasokkal, ha épp adott évben indultak.
Mi van jelenleg? A debrecenieket felváltotta a Cowboys, tulajdonképpen itt vége is az izgalmaknak. A Tigers követi őket messziről integetve, majd jön egy hosszabb szünet, ahol van a derékhad. A 2-3 diviziót tekintve ha adott évben levesszük az újoncokat és a tartalékcsapatokat, akkor van egy nagy halmaz, aki a részvétel a fontos elveknek engedve indul a bajnokságban. Kinek van itt lehetősége behozni az élmezőnyt? Sikerült valakinek ez az elmúlt 5 évben, felnőtt szakmailag vagy csapatilag hozzájuk? És ami a legfontosabb: van erre reális sansza bármelyik alakulatnak is?Szponzorok, merchandiseVolt anno egy emlékmez a második döntőn, majd indult ugye a pólóbiznisz meg egy központi értékesítés is. Ezek felszívódtak a kelő nap sugarával, gyaníthatóan nem működtek.
Mi van most? Nem is kell megnézni a Top100 hazai nagyvállalatot, hogy ki támogat, mivel nincs támogató. Ott sincs értéke vagy nem lett értékként eladva a sport. Van egyéb támogató aki barterben támogat ugye vagy lehet másképp is, de ez sem publikált. Tömören hat év alatt senki sem kapott étvágyat arra, hogy lásson bármi fantáziát is ebben a sportban.UtánpótlásNyilván ez a kezdeti években nem volt fókuszban, de hosszabb távra tervező csapatok már a kezdetektől hangsúlyt fektettek rá: ugye belőlük lesz a cserebogár (rossz nyelvek szerint a tagdíjfizető).
Van egy junior bajnokság, ami nyilván a jövő záloga lehetne. Ennek ellenére még idén is vegyescsapatok, összevont rosterek jellemzik az idei nevezéseket, tudatos építésnek csak néhány csapatnál van nyoma. Ugye emlékszünk arra, hogy volt csapat, aki nem tudott indulni a következő évben adott divizióban, mert nem volt ilyen alakulata... Az is megérne egy misét, hogy mekkora ez a létszám csapatonként, aki a jövőt jelentené a számukra: ugye a lemorzsolódás elég nagy így nem kell hozzá agysebész diploma, hogy egy 10-15 fős ifikeretből mennyi marad meg a nagycsapatnak hosszabb távra...A sor végtelen, nem is szeretnék végigmenni rajta. Furcsának tartom azt, hogy új bizottságokat és új bizottsági tagokat
tisztújítás előtt egy hónappal neveznek ki, nem beszélve arról hogy szezon közben, ez is azt mutatja, hogy változás nem lesz. Biztos lesznek szép tervek, hogy hol tartunk majd 5 év múlva a következő ciklus végén és akkor is be lehet majd nyújtani egy éves szakmai tervet az adott évad közepén...
Még valami ami nagyon fontos: sok dolog esetében elhangzik, hogy nincs rá ember, nincs rá forrás, stb. Ez érthető, de a fő kérdés az hogy ez
önmagától mitől fog változni? Mitől lesz esetleg a következő 5 évben erre ember, vagy mitől lesz erre forrás? Mitől oldódna meg valami, még ha ismert is a probléma gyökere, ha eddig nem oldódott meg? Vagy van rá újabb 5 év, ami alatt még Pató Pál is megcsinálja?
Lehet emlegetni azt hogy hogy szakszövetség és vuduzni hasonló fétisekkel, mint pályázatok meg új források, a kérdés az hogy mi ebből a délibáb és delirium és mi amit valójában el lehet érni. Pályázni -tudom közhely- csak pályázatokkal lehet, amit viszont csak hozzáértő ember tud elkészíteni. Az utóbbi években egy egyszerű bajnoki kiírás vagy akár egy adott évadra történő nevezés (alaki forma) is komoly gondokat okozott, nem beszélve arról hogy ki ért ehhez az amúgy létszámhiányos háttérben.
Másrészt a scoring rendszerek és egyéb kitételek miatt
erős hendikeppel indul az amerikai foci a legtöbb esetben: ugye nem vagyunk olimpiai sport pl. Hiába lesz várhatóan több forrás a sportra mostantól ezeket az olimpiai sportok fogják felszívni, ha másért nem azért, mert 2 év múlva olimpia lesz Londonban: igen akár a trambulin elnevezésű valami is jobb eséllyel indul emiatt mint mi.
Persze lehet összegeket nyerni, amely valahol majd elfolyik a működtetés során, igaz jó eséllyel az összeg mérete sem oldana meg bármit sem ami az összes csapat életét könyebbé teszi: amíg nem transzparens a működés, addig az ilyen beérkező összegek az eseményhorizont mögött eltűnnek a fekete lyukban.
Hamár pénzügyek, bevallom engem nem érdekel a dolog. Az a kb 20 tag befizeti a havi díjat amivel nagyjából havi 600-700k forrást/keretet ad a központi vezetésnek a gazdálkodásra. Ez nem egy nagy összeg, de tegyük hozzá, hogy ki tudja van-e egyéb valós szponzori bevétele a sportágnak, vagy ennyiből kell megoldani mindent. Ha csak ennyi van, akkor is elgondolkodtató a tény miszerint a hatodik bajnokságban ennyiből tengődik egy szövetség és nem sikerült még eladnia magát.
Emellett nagyon érdekes kérdés lesz ebben az évben (vagy jövőre) , hogy ha a szövetség elbukja a
Mosolygó-féle munkaügyi pert, akkor ki fogja fizetni a révészt? Csak számoljunk annyiban, hogy minimálbér mondjuk 50k, ez 5 évre vetítve 3M Ft + kamatok + egyéb amit egy jó ügyvéd ide besrófol még.
És akkor még nem került szóba a munkaügyi felügyelet vagy ami a legfontosabb: a
felelősség kérdése.
Más sportágban is új szelek fújnak mostantól ott igaz a népszerűsége folytán már nem volt tovább hova rohadni. Itt nem tudom mennyi idő kell ahhoz hogy a mostani-, minden értelemben zuhanó trendhez képest egy gyökeres fordulat álljon be, és visszajusson arra a pályára a hazai amerikai futball, amelyen a kezdetekben is akart haladni.
Gondolom az összes csapat felelős vezetője ott lesz a mai közgyűlésen, ahol választanak és elfogadnak terveket, javaslatokat. Ezek alapvetően befolyásolni fogják a következő 5 év lehetőségeit és eredményeit.
Sok erőt és sok sikert kívánok nekik a felelősségteljes szavazáshoz! Mert ahogy a vers is mondja:
"Vétkesek közt cinkos, aki néma"