2011 a kérdőjelek éve

Újra páratlan év van, így ehhez igazodva az idei bajnokság szerkezet is páratlan számú divíziókat tartalmaz, ahogy az elmúlt években ez tapasztalható volt.
Na jó persze ez véletlen, de ha valami következetességet keresne az ember, a legnagyobb korrelációt ebben találhatná, ha az éves kiírások evolúcióját firtatja. Ennek ellenére van számos változás is a kiírást illetően, a többségének olyan kísérleti/kérdőjeles íze van, mert nekem -és sokan másoknak is- egy-két meghozott döntés erőteljesen megkérdőjelezhetőre sikerült.

A Gridiron szépen összeszedte anno ezeket, nagyjából erre gondolok én is, de talán szerencsés lenne végigmenni rajtuk újra, mi is az, ami eddig nem volt, de idén már ott van.

Lebonyolítás
Gyakorlatilag itt megint az a helyzet, hogy még mindig nem sikerült kitalálni magunkat, azaz hogy eljussunk ahhoz a megvilágosult állapothoz, ahol egy év 12 hónapból áll. A csapatok kb. 90%-a nem érdekelt a HFL-ben, így számukra az a kulcs, hogy mikor van őket is érintő szezon. A mostani kiírás alapján ez márciustól júliusig tart, a legjobbaknak is 4 hónap maximum, utána meg csináljanak amit akarnak. Az ősz megint ott maradt lógva a szeren, tulajdonképpen feláldozva egy jelenleg -tagjait, tartalmát tekintve- ismeretlen "prémium" ligának, amiből majd lesz valami, ha lesz valami. Ez annak a fényében is furcsa, miszerint a megtartott nagy össznépi -fogjunk össze a futballért pátosszal körbelengett- tavalyi nagy edzői kerekasztal során ugye kívánalomként elhangzott a tavaszi-őszi lebonyolítási forgatókönyv, amelynek több értelme lenne, mint a mostani zip-pelt megoldásnak. Tekintsünk el a junior bajnokságtól, mint őszi eseménytől, más kategória, a HFL miatt gyakorlatilag 8 hónap önellátó - kreatív foglalkozásra van "kényszerítve" a versenysorozatokban résztvevő csapatok döntő többsége. Felfogható ez persze úgy is, miszerint csináljatok amit akartok, a szabad akarat szellemében, csak épp ez eddig sem mutatott előre, és a jelek szerint nem is tud, mindaddig, amíg tulajdonképpen a teljes hazai focitevékenység lényegi többségét alkotó mérkőzések/bajnokságok/csapatok alá vannak rendelve egy bizonytalan kísérletnek. Vagy ha tetszik semmi értelme és foganatja nem volt annak a közös állásfoglalásnak, miszerint szükség lenne tavaszi-őszi hivatalos menetrendre.
Nyilván, aki tavasszal nemzetközi kupákban vitézkedik, annak teljes az éves programja, de a hazai vetületet nézve ez a (minőségi) kisebbség, ami miatt megint a gombhoz lett keresve a kabát.

Lebonyolítás
Bejöttek a rájátszások és a Wild Card-ok, ami jó jel, izgalmasabbá teheti a ki-ki meccseket, bár ehhez kell Kata is, akit táncba lehet vinni és olyan párosítások jöjjenek létre amelynél nem az a kérdés, hogy mikor indul a futóóra. Az első osztályban igazából továbbra is nyitott az értelme annak, hogy az erkölcsi elismerés (és serleg) mellett mi értelme is lesz döntőt játszani, ha nem jár kötelezettségekkel a bajnoki cím.

A 35 pontos szabály
Nem fogok rájönni, ennek mi értelme van. Oké hogy bevált a sógoroknál, de ott van már egy "kiművelt" réteg, aki ezt kezelni tudja, idehaza pedig egy romos BVSC-t sem lehetne megtölteni az aktív meccsre járókkal a teljes magyarországi meccsrejáró nézőt tekintve. Amíg idehaza a szórakoztató körülmények és a pontgazdag mérkőzések lennének képesek a gyökereket megnöveszteni egy kezdő szurkolóban, ehelyett másik irányba kezdjük terelni a csapatokat, miszerint jobban jártok, ha nem kaptok pontot, mint ha sok pontot csinálnátok. Másik oldalról ez a készre fésült tabella is csak zavart fog okozni, ha valaki csak rápillant valamelyik oldalon és leszűri a konzekvenciát, miszerint dilisek ezek a jenki sportok, amúgy is fura ez a sisakos foci, most még jobbra-balra reszelik is a hivatalos eredményeket. Amúgy meg nem is tudom mi lenne, ha lenne hivatalos országos statisztika, A Mucsaröcsöge Outlaw-s szerzett 70 pontot adott meccsen, de a hivatalos eredmény csak 35, ellenben van 10 játékos is, aki a mérkőzésen TD-t szerzett...

Töketlenségi bónusz
Elsőre ez jutott eszembe arról, hogy mi számít azonos pontszám esetén leginkább, és ugye itt kulcs a kevesebb kapott pont. Magyarán egy látványos és pontgazdag focit játszó csapat hátrányban van egy tulajdonképpen töketlen, de jól időt/játékot gyilkoló csapattal szemben. Nincs semmi bajom a nagy védekezési derbyket felvonultató meccsekkel, kifejezetten szeretem is őket, de ez itt nem az NFL. Ráadásul a hangsúly inkább kellene legyen a közönségszórakoztató (és csalogató) meccseken, amelyhez bevallva, bevallvatlanul kellenek a pontok, mint ahogy a nők is kellenek a szórakozáshoz (Hobo:Vadászat). A hazai kevés pontos mérkőzések döntő többségén nem a védelmek kiemelkedő csatája miatt lett alig pont, hanem a támadóalakulatok gyengesége miatt.

Játékos-kompatibilitás
A legnagyobb vicc idén, kár hogy nem április elsején jelent meg a szabály. Ahogy G.Z. és a Kartell énekelte: leszarni lehet, felszarni nem. A lényege ugye, hogy van összesen 15 stipistopi ember HFL csapatonként, aki csak a legfelsőbb ligában indulhatnak. A maradék bárhol bármikor. Alekosszal élve játszhatnak mindig, minden körülmények között. Ha van egy csapat, aki mondjuk alapban 3 csapat, de csinálunk egy "pool"-t belőlük akkor kb lesz 100-120 játékosom, amiből tulajdonképpen kivéve a piszkos 15-öt, lesz egy 100 fős keretem, akiket bevethetek Afganisztántól a Div 2-ig, épp kivel játszom. Csak sapkát kell cserélni és majd elmondjuk, hogy a Futottak még 3 csapat nyerte az adott bajnokságot, miközben lehet hogy original Futottak még játékos a csapatban csak a rugó. Vagy a kispadot kitöltő 20 emberke, aki majd a negyedik negyedben pályára lép, amikor már megy a futóóra. Amúgy zseniális ötlet szerintem, így fel lehet állítani azt a rekordot, hogy egy játékos egy évben háromszoros bajnok lesz (lehet), mégpedig úgy, hogy minden bajnokságot (D2, D1, HFL) megnyert 2011-ben.
Vajon meg lehetne-e tagadni egy ilyen embertől az év sportolója díjat? :)
Nota bene felettébb furcsa megközelítése a szövetségnek az, hogy ja ezt nem mi hoztuk mint lehetőség, hanem csak élünk vele, mert a szabályok engedik, igaz tudjuk hogy rosszak a szabályok. Vétkesek közt cinkos aki néma, mennyire igaz megint újra, másrészt tényleg ettől minőségileg javulni fog a foci, vagy csak XVI Lajost játszunk megint és utánam a vízözön jelszóval értem én, de leszarom mentalitás van, ha nyakban van az érem, és öt év múlva már maximum az évkönyvekbe látszik az, hogy ki volt a bajnok.
Különösen vicces lett az, hogy a tavaszi nemzetközi meccsek miatt most megint indul az időpont-tologatás, főleg amiatt is, hogy alapban a nemzetközi porondon vitézkedő csapatok (mármint mint sportegyesület) tavasszal nem is érintettek a hazai küzdelmekben. Ha nem volna ez az All-Star igazolási lyuk, talán nem tűnne sokadik prioritású ligának a hazai hivatalos kiírás.

Statisztika
Át lett vágva a gordiuszi csomó, ki lett dobva a picsába az egész. Végülis ez is egy egyfajta problémamegoldás, ha nem tudom megoldani, akkor nem foglalkozom vele, de hát kérem szépen, ez a hülye jenki sport olyan statisztika nélkül, mintha lecserélnénk a tojáslabdát kézilabdára, mert azt is lehet dobálni, meg azzal is lehet futni. Vagy végülis lehet gurulós focikapuba is befutni, még a háló se kell.
Mondjuk kiváncsi lennék, hogy a megpályázott C kategóriás VB-re hogyan fog ez a rutinszerzés menni. Vagy benne lesz-e a pályázati anyagban, hogy ja mi megszüntettük ezt a dolgot, végülis minek, csak zavart okoz a sok szám, inkább más feltétlenül fontos adminisztrációt vezessenek a csapatok.

Szezonfelvezetés, médiajelenlét.
Válság van, azt tudjuk, mondjuk itt e téren már a kezdetek óta. Keressük a helyünket, sehol semmi, néhol egy morzsa leesik, oszt jóllakunk vele és lobogtatjuk mint a véres kardot. Körbekérdeztem az ismerősi körben azok közt akik jártak tavaly is meccsre, de nem hardcore MAFL fan-ek, egyikük se tudott róla, hogy már elrajtolt a szezon, sőt mennek a meccsek hetente, csak választani kéne mire akarsz kimenni. Jó példa erre a legutóbbi nso.hu-s cikk, ahol a napokban megjelent írás szerint még el se rajtolt a hazai szezon, miközben túl voltunk már 2 fordulón. Minimum illene egy helyreigazítást kéni, talán többet profitálna belőle a sport, mint a Monthy Python féle fociakadémiáktól való elhatárolódás, talán lehetne kialakítani egy kapcsolatot a legnagyobb hazai sportportállal, mert ha ő nem tud róla, hogy bácsi kérem itt már megy a 2011-es bajnokság(ok), akkor miért várjuk el hogy egy mezei érdeklődő tudjon róla. Maradt minden a csapatok kezében, az ő feladatuk ennek megoldása. TV idén is nuku, pedig lassan már minden szám foglalt a TV1-től a TV99-ig, már a Digisport is Digisport2-vel (vagy mi a rákkal) jött ki. Vagy akár rádió: heti egy óra talkshow a fociról. Persze jó a lengyel út is, csak legyen, ha más nem őszi HFL.

Támogatás
Az áttörés elmaradt, továbbra sincs támogató. Így 6 év után illene levonni a konzekvenciákat, vajon ennyire nem érdekel senkit az amerikai futball, vagy egyszerűen szarul van kezelve mint lehetőség. Szép dolog magunkat úgy reklámozni, hogy mi nem vak ló vagyunk, hanem bátor lovak, de hát az igazság az, hogy nem azért önellátó a sportág, mert olyan kurva jó a menedzsment és ekkora fasza csávók intézik a dolgokat, hanem egyszerűen az a tény, hogy nincs támogató, aki exportból visszamaradt, csak a helyet foglaló buborékos víz mellett hajlandó lenne bármi mást is nyújtani. Vagy ha van, aki nem barterben teszi, annak nincs nyoma: se a támogatói körben, sem a könyvelésben. A kezdeti market awareness-re utaló megoldások is megrekedtek valahol 4 éve, azóta maximum csak kinn maradtak adott honlapokon, mint rossz honlapgazda nemtörődömség.
Valahol vicces dolog az, hogy a csapatok valószínűleg többet költenek (beszerzési áron) tombolára vagy hogy itt a blogon nagyobb összegű tippjátékot csináltunk, mint ami támogatásként+pályázatként szerepel a hazai szövetség könyvében.


Summa summarum, egy kicsit olyan kérdőjeles érzésem van ezzel az évvel kapcsolatban, mintha a messiást várnánk azzal a HFL-el kapcsolatban, amely majd üstökösként fog fenn ragyogni az éven és pályára állítja a dolgokat. A részleteket tekintve inkább hasonlít egy kísérletre, mintsem átgondolt és kidolgozott megoldásra, amely hátha bejön, csak még igazából nem is tudjuk mit várunk el tőle. Rágyúrunk a bicepszre és cél a 60-as kar, csak közben még mindig piszkafa a láb és megmaradt a sörpocak, miközben erre már a doktor bácsi is párszor figyelmeztetett, hogy kellene máson is változtatni.